Most már tényleg eljött az ideje belevágni a lecsóba, nézzünk valami jellegzetesen tibeti buddhista ábrázolást!
Ez a létkerék, azaz a létezés világai, melyek között az újjászületések révén vándorolnak a halandók. Ennek vándorlásnak az okai középen vannak és a disznó jelképezi a nemtudást, a kígyó a haragot és a kakas a vágyat.
A három felső létforma magasabb szintűnek számít az alsókhoz képest. Amúgy egy olyan megközelítést mutatnak a létezéshez, mely teljesen hiányzik, vagy eltér a közel-keleti hit alapú vallások esetében. A legmagasabb létforma az isteni világ. A következő a félistenek világa, majd az embereké. Az alsó létformák az állatok, a pokollakó lények és az éhes szellemek birodalmai. Elismerem, ez elsőre elégé fantasztikusnak hangzik, de jobban megfigyelve, teljesen racionális.
Az istenek világában lévőknek minden kívánsága erőfeszítés nélkül teljesül és gondtalan jólétben telnek napjaik. A félisteneknek mindenük meg van, ami az isteneknek, de ők inkább egymás ellen harcolnak. Az emberek világát mi is ismerjük, ez a jól megszokott hétköznapok világa, ahol kemény munka árán kell fenntartanunk magunkat. Az állatok világa már messze nem annyira jó hely, mert vagy más állatokat kell megölni az életben maradáshoz, vagy rájuk vadásznak. Nem egy nyugis hely. Végre jönnek az izgalmas létformák. A pokollakó lények esetében ne a jól ismert keresztény pokolra gondoljunk, hanem olyan lényekre, akik különböző szörnyű traumákon esnek át napi szinten! Az éhes démonok pedig olyan lények, akik képtelenek csillapítani éhségüket. Elrettentésként gyűszűnyi nyakat és hatalmas üres bendőt kell hozzájuk elképzelni.
Most jöjjön ezeknek a racionális magyarázata! Az istenek olyan gazdag emberek, akiknek mindenük meg van, amit csak kívánnak. A félistenek szintén tekintélyes javak tulajdonosai, de ők annak élvezése helyett, inkább az irigység motivációja miatt egymás ellen harcolnak, ebbe ölik az energiájukat. A pokollakó lények, különböző pszichés betegségekben szenvedő emberek, akik teljesen el vannak szakadva a valóságtól és rémisztő látomásokkal küszködnek. Az éhes démonok pedig az afrikai körülmények között élő szerencsétlenek, akik folytonosan éheznek. Végeredményében az összes világ megfeleltethető a mi valós világunkban tapasztaltakkal.
A buddhista bölcsesség azt mondja, hogy a felsőbb létforma istenei és félistenei csak vesztegetik idejüket a jólétben való tespedéssel, vagy az öncélú háborúskodással, az alsóbb létformák meg nem túl kellemes helyek és nem teszik lehetővé önmagunk fejlesztését. Az egyetlen hely, ahol az ember szellemileg előrébb tud jutni, az csakis az emberek világa.
