Nem csigázom az olvasókat feleslegesen, mielőtt elkezdeném bemutatni a buddhizmust és ennek tibeti vonalát, előbb rögtön a lényeggel kezdem. 

 Valamikor régen a csodák még az emberi lét velejárói voltak, de mára kikoptak a hétköznapokból. Kevesen gondolják, hogy a vallások vezetői, képviselői, valóban csodákat tudnának tenni Isten, vagy valamiféle felsőbb hatalom nevében.

 Az egyetlen kivétel a tibeti buddhizmus, melyről a mai napig terjednek legendák. A hazai szélesebb közönség Leslie L. Lawrence ponyvaregényeiből ismerheti ezeket: lebegés, pránafutás, belső hő stb. 

 Azt leszögezném, hogy a buddhizmus célja, és ebbe bele tartozik a tibeti is, nem különleges szuperképességek elérése, megszerzése, hanem a megvilágosodás. Tehát ezek a képességek, a tudat fejlődésének, megismerésének következményei és nem céljai.

 A mágia lényege nem a képességek birtoklása, hanem azok megszerzésének módja. Mint a bűvész előadásában sem az a lényeg, hogy eltűnik majd előkerül a bájos asszisztens, hanem, hogy hogyan csinálja meg a trükköt!

 A tibeti buddhizmus nagy trükkje, a legerősebb mágia alkalmazása. A legerősebb mágia az, amely a legnagyobb erőt biztosítja a mágusnak. Vitathatatlan, hogy emberfeletti erő megszerzésére emberfeletti hatalom segítsége szükséges. Ezt a segítséget próbálták régebbi korokban áldozatokkal megszerezni, melyek közül a legerősebbek a vér áldozatok, azok közül is az ember, vagy még erősebb a családtag feláldozása volt. Mivel a buddhizmus egyik alapelve a nem kényszerítés, ezért ezek a brutális módszerek szóba sem jöhettek. Már csak azért sem, mert van egy ezeknél is erősebb módszer, mégpedig a megidézés. A megidézés gyakorlata során a gyakorló egy ego feletti entitást idéz meg és a tantrikus buddhizmusra jellemző módon gondolatban eggyé is válik vele. Ennek a gyakorlatnak a rendszeres használatával a gyakorló fokozatosan veszi fel a megidézett formának a tulajdonságait, képességeit.

 Két dolog van, amire nagyon kell figyelni a gyakorlás során. Az egyik, hogy a megidézett felsőbb hatalom a megfelelő legyen. A Pendragon legendából ismert eset, mikor a mágus megrémült a megidézett démontól, vagy filmes toposz, mikor a megidézett erő elpusztítja az idézőt, Tehát csak olyan dolgot szabad megidézni, ami vagy veszélytelen, békés, vagy ami felett az idéző képes uralkodni. Ebből következik a máik dolog, mindenképpen szükséges egy tapasztalt tanár segítsége, hogy a hibákat elkerüljük. 

 A mai nap is létezik, egy magát buddhistának mondó szekta, melyek tagjai egy démonon meditálnak. A dalai láma már tiltakozott is emiatt. Egy tanító jellegű történet olyan meditálókról szól, akik egy szűk bejáratú barlangban meditáltak egy a fején szarvakat viselő démonon és mikor később ki akartak volna jönni, nem tudtak, mert nekik is  méretes szarvaik lettek. :)

 Fontos dolog, hogy a tapasztalt tanár utasításait be kell tartani. Ha visszavonulva gyakorol a tanítvány, akkor azt csak a mestere engedélyével hagyhatja abba, különben a kemény valós világba visszatérve komoly bajba kerülhet. Ennek a filmes feldolgozása mikor a jedi tanítvány Luke, mestere intelme ellenére félbehagyja a tanulmányait és hamarosan halálos veszélybe kerül, a tibeti szentek közül Milarepa került veszélybe, mikor egy álom hatására kijött az elvonultságból.

 A tibeti buddhizmus hat meditációs forma megidézését használja. Az ismertebbek a buddhizmusban három drágaságként ismertek. Ezek Buddha, Buddha tanításai, amit gyakran könyv jelképez és a gyülekezetet, vagy közösséget jelképező bodhiszattva, kinek célja,hogy a gyakorlók elérjék a buddhaságot és melyet különböző formákban ábrázolnak. Utóbbihoz tartozik valamilyen szellemi aspektus, melyek közül a legismertebb az együttérzés. Ezeken kívül speciálisan a tibeti buddhizmus használ még három típusba sorolható hibásan meditációs 'istenségnek' mondott formát. A legfontosabb a láma, mellette az önmagukban ritkábban használt védelmezők, akik megvilágosodott démonok, valamint a jidamok, melyek a gyakorlót vezetik a megvilágosodás felé és talán az ő esetükben szabadult el leginkább a szabad képzelet.

 Így a bejegyzés végére már elégé a mély vízbe dobtam az olvasót, de ígérem, később mindenről részletesebben is szó lesz.